Az amúgy zordnak tartott hétfői reggelek sorában kitűnt a mai. Madárcsicsergés, tűző napsütés, és pólós meleg fogadta az embereket. Persze, azért az embereket nem olyan egyszerű becsapni, az itteni időjárás hamiskás szokásait hamar ki lehet ismerni: a reggeli szép idő estére már mégsem olyan barátságos. Most is eltűnt a reggel még bivalyerősnek tűnő napocska a felhős égen, senki sem tudja, hol lehet. De legalább (még) nem esik...
A hétvégénk igen aktívan telt. Szombat éjjel volt a Welcome party az Erasmusosoknak, ami egy buli akart lenni, csak olyan pici helyen volt, hogy az emberek inkább a folyosón meg a konyhában beszélgettek (meg egyéb olyan dolgokat műveltek, amiket ilyen bulikban művelni szokott az elfajzott ifjúság). A konyha elfoglalása gyanúsan egybeesett azzal az időponttal, amikor is kirakták a különböző ízű, állagú és számrazási helyű nemzeti eledeleket. Ugyanis mindenkinek kellett (volna) vinni valami hazai ízt, ezzel is bemutatva saját nemzetét. Mi, magyarok (kiderült, hogy van még egy srác, szóval már hárman boldogítjuk a sváb-bajor népséget) egy tojásos lecsóval leptük meg a többieket (természetesen az otthonról hozott Pirosaranyból és Gyulai kolbácsból), de nem lett valami nagy sikere (ha belegondolunk, ha nem tudnánk, miből készül, tényleg gusztustalan tud lenni), így nagy bánatomra én ettem meg majdnem az egészet. A maradékot az amerikai leányzó (nevezzük most talán... hmmm... Ambernek) ette meg, akinek annyira megtetszett a kaja, hogy benyújtott egy requestet a receptre. A buli hajnalig tartott, majd kellemes séta után hajnali 5-kor aludni is térhettünk. (Az azért még hozzátartozik a történethez, hogy mivel nem tudtuk a pontos helyszínt, ezért mikor keresgéltük a koleszt, véletlenül betörtünk a klinikára. Még szerencse, hogy az alagsorban a kazánház volt, nem a hullaház...)
Vasárnapra kajával nem kellett készülnöm - szerencsére-, mert rendeztek nekünk egy Weißwurstfrühstück nevezetű étkezést. Hajnali 12 órára. Ahogy a neve is mutatja, ez elvileg reggeli (ez fontos, mert sem az időpont, sem az elfogyasztott étel nem ezt tükrözi), csak a másnapos népség alvási szokásait ismerve inkább későbbre tették. Nekem nagyon rosszul jött a helyszín is, hisz 5 órányi alvás után magamtól, kipihenten ébredtem, és a másodikról lesétálni a kolesz bárjába... hát nincs egy perc. Szóval valahogy el kellett ütnöm az időt, amit nagy nehezen meg is tettem... :)
A névre visszatérve, azis kiderül belőle, hogy feltétlenül szükséges hozzá a bajor fehérvirsli. Eme finomsághoz tradicionálisan perecet (finom), édesmustárt (még finomabb) és sört (nagyon finom) szolgálnak fel. És ezt reggelire... tudnak élni ezek a bajorok :)
Itt jegyezném meg a sok sörivást ellenző egyéneknek, hogy tudományos tanulmányok bizonyítják, hogy a napi egy korsó sör elfogyasztása ugyanolyan egészséges, mint egy pohár boré, csak más szerveket erősítenek. A napi kb. fél órás bicajozás elengedhetetlen (a suliba eljutni pont egy Instrumedley-nyi idő, ha ez valakinek mond valamit...), emellett a jó idő közeledtével egyre többet fogunk menni focizni (vasárnap is voltunk egy focimeccsen, amin gyakorlatilag egy Egyiptom - Spanyol(nyelvűek) felállásban történt, csak egy-két idegenlégiós zavart be a képbe), és amint a német nyelvtanfolyamnak vége, valószínűleg eljárunk Ultimate Frisbiezni, ami azért megintcsak rohangálós, így a mozgás is megvan.
Emellett (saját és a témában kompetens egyének) megfigyelésein alapuló tétel az, hogy az ember ital hatására a világ összes nyelvét -ha nem is tökéletesen és folyékonyan, de- beszéli, így belátható, hogy a sörözés elengedhetetlen mind a nyelvi fejlődésem, mind a helyi kultúra megértéséhez. Köszönöm mindenkinek a megértését és tanulásom támogatását!
És tegnap megejtettem életem első teljesen önálló mosását. Mosást 50 centtel lehet végezni, ez 35 percre jó, persze a legtöbb program tovább tart, így minimum két érme kell... szóval ha spórolni akarok, egymás után mosok, nem egymással párhuzamosan... éljen! A szárítógép pontosan ugyanígy működik, úgyhogy marad a radiátor, meg a hideg pince. Mivel ezt tegnap este hoztam össze, így még nem tudom, hogy mely ruháimat sikerült tönkretennem, für den ersten Blick egyiket se nagyon... majd kiderül.
A hét hátralevő részére ezek várnak rám:
Kedd: tanórák
Szerda: német vizsga, az eddig megszerzett tudás bizonyítása
Csütörtök: tanórák
Szombat: Neuschwanstein
(A változtatás jogát fenntartjuk.)